A nemzeti érték rövid bemutatása:

A csárda hagyományosan Magyarországra jellemző, a kora újkortól szálláshelyként és vendéglátóhelyként is üzemelő, a mai napig létező vendéglátóipari egység, komplexum. A csárdákat legtöbbször azok területi elhelyezkedésükről, a bennük lezajló emlékezetes eseményekről, a tulajdonosról vagy a cégérről nevezték el. Gasztronómiai és néprajzi tekintetben nemzetünk paraszti kultúrájának a szerves része a csárda: hiszen a foglalkozást, mint a csapláros-fogadós, csárdást, az életmódot: betyárság, szokásokat, valamint az állat és vásártartást is szimbolizálja. De egyúttal a hazai tájegység, mint a puszta meghatározó eleme, egyúttal a hazai gasztronómia, azaz a magyaros ételek, mint a gulyás készítés egyik jellegzetes helyszíne. A csárda tehát szoros szimbiózisban áll a körülötte lévő tájegységgel tárgyi vendéglátós turisztikai hagyománnyal kapcsolhatunk hozzá olyan szellemi örökséget és hagyományokat, mint a közös tánc és a mulatás. A csárda, mint fogalom a 20. században tovább fejlődött, a magyarságot szimbolizálta. Külföldi, de hazai nagyvárosokban az éttermeket is elkezdték magyar csárdának, vagy csárdának nevezni, hangsúlyozva a magyaros jellegzetességeket és ezt az ételkínálattal is bemutatták. A világkiállítások és vásárok vendéglátóhelyei is csárdákká váltak. A csárda a vendéglő, magyaros-étterem szinonimájává vált.

Fotó: Fotó: tilet - Indafotó, CC BY-SA 2.5 hu, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=16794553

További részletes leírás és információk:

Javaslat a nemzeti érték Hungarikumok Gyűjteményébe történő felvételéhez