A hungarikum rövid bemutatása:

Magyarország egyetlen rózsatőtermesztő tájkörzetében, Szőreg környékén évente több millió rózsatő nevelkedik. A szőregi rózsatő fagytűrő képessége, hosszan tartó virágzási periódusa, a sziromlevelek színjátékának intenzitása miatt egyedülálló minőséget képvisel. A Közép-Európában egyedülálló földrajzi és környezeti adottságokhoz közel másfél évszázados hagyomány, tapasztalat és szakmai tudás társul. A Tisza-Maros szögében kialakuló kedvező talaj és éghajlati viszonyok közt a XIX. században alakult ki a kertészeti kultúra. A kertészek kezdetben dohánytermesztők, majd dísznövény és gyümölcsfakertészek voltak. Az első rózsakertet Pillich Kálmán hozta létre 1871-ben. Ezt követően rohamosan terjedt a rózsatermesztés először az újszegedi kertészek körében, majd az ott tanuló és szőregi származású, és önállósodó vagy oda kiköltöző kertészek között. Az első szőregi kertész az Újszegedről 1901-ben kiköltöző Kovács Márton (1877-1956), a későbbi (1922-1929) községi bíró volt.  A termelés fejlődése töretlen a XX. század elején, amit az 1921-es földreformkor kiosztott 200-400 négyszögöles kertek segítenek. Ekkor alapozódik meg az a minőségi termelés, ami a területen ma is folyó, évi 4-4,5 millió rózsatövet eredményez. A szőregi rózsatő 2012-ben megkapta az uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzést is (OFJ).

 

További részletes leírás és információk:

Az érték a Hungarikum törvény 114/2013. (IV. 16.) Kormányrendelet a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról III. sz. mellékletének Hungarikum Bizottsághoz történő felterjesztésével és elbírálása által került a Hungarikumok Gyűjteményébe.

Riport

---