A képviselőtestületnek legalább két döntést kell hoznia az értéktár megnyitásáról és a működést biztosító szervezeti forma kiválasztásáról. Kell egy szervezeti és működési szabályzat, amely alapján látszik, hogy milyen döntéshozatali eljárás alapján választják ki abban a közösségben az értékeket. Az értéktár bizottságnak évente két alkalommal beszámolót kell készíteni a tevékenységéről. A törvény végrehajtási rendeletének mellékleteit ki kell tölteni ahhoz, hogy egy értéket regisztrálni lehessen immár hivatalosan is egy értéktárban. De ennyi az adminisztrációs „teher” és nem több.

Ez a törvény nem a közigazgatási eljárások mintájára rendelkezik az értékek kiválasztásáról. Nincsenek jogvesztő határidők, nincs végleges elutasítás, ennek megfelelően nincs fellebbezési eljárás sem. Az értéktár bizottság akkor jár el példamutatóan ha nem csak elbírálni szeretné a beérkezett javaslatokat, adott esetben „kioktatni” az előterjesztőt, hanem segít abban, hogy helyesen kitöltött, jól értelmezett, alapos és magas színvonalú előterjesztés szülessen: azaz maga is részt vesz a javaslatok előkészítésében, vele együtt, közösen jön létre az érték jelölése. Így a hagyományos értelmű hivatal-ügyfél kapcsolatot meghaladó együttműködés alakul ki, az érték azonosítása által a közösség is épül. E célnak megfelelve a törvényben és a mozgalomban az előterjesztő nem „ügyfél”, az értéknek pedig a teljes folyamat során neve van, azaz nem iktatószám az azonosítója.