Talán nincs az évnek olyan hónapja az októberen kívül, amelyben annyira mélyen benne lenne a történelmünk. 1849-el és 1956-al kapcsolatban a bátorság, az elhatározás egy jobb rendszer, egy jobb élet megteremtésére, megrendítő veszteségek érzései járják át közös októberi megemlékezéseinket – mutatott rá Szakáli István Loránd.

Talán nincs az évnek olyan hónapja az októberen kívül, amelyben annyira mélyen benne lenne a történelmünk. 1849-el és 1956-al kapcsolatban a bátorság, az elhatározás egy jobb rendszer, egy jobb élet megteremtésére, megrendítő veszteségek érzései járják át közös októberi megemlékezéseinket – mutatott rá Szakáli István Loránd.

 

Az 1956-os forradalom és szabadságharc a huszadik századi magyar történelem meghatározó eseménye. Megrengetett egy olyan világbirodalmat, amelyről mindenki – aki magyar szívvel érez, és magyar fejjel gondolkodik – akkor is tudta és ma is tudnia kell, hogy bűnben született, működése a megfélemlítésen, az emberi méltóság megszüntetésén alapult, soha semmilyen köze nem volt a magyar néphez, annak gondolkodásmódjához, dicstelen fennmaradása csak az idegen fegyverek és a hazai kollaboránsok együttműködésének volt köszönhető. Azonban a magyar nép nem törődött bele sorsába, hiszen a forradalom még bukásával is kivívta a világ tisztességes embereinek elismerését. Erre nekünk, mai örökösöknek is büszkének kell lennünk, ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy ezzel együtt a felelősség is a mienk és úgy kell élnünk és dolgozzunk nap, mint nap, hogy bármikor emelt fővel nézhessünk 56-os hőseink szemébe.

 

Nem elég, ha 1956-tal kapcsolatban a megdöntött kegyetlen diktatúrát emlegetjük. Nem elég, ha a kommunista rendszer arctalan kiszolgálóit, vagy az ismert megtorlókat vádoljuk. Ezzel akaratlanul is a szabadságharc lidérceire emlékezünk és nem azokra, akik életüket adták a magyar szabadságért, akik elhozták a fényt a mindennapjainkba. Éltetnünk kell a szabadságharc és a megtorlások vértanúinak, hőseinek a nevét és emlékét azért is, mert 1956. október 23-a valódi ünnep volt, olyan ünnep, amikor az emberek százezrei, ha csak rövid időre is valóban szabadnak érezhették magukat. Az elesettek, a bebörtönzöttek, a kivégzettek iránti tiszteletből soha nem szabad megengednünk, hogy bárki relativizálja a diktatúra, a félelem világát a szabadságharcosok célkitűzéseivel, erkölcsi és szellemi indíttatásával összefüggésben.

 

A szabadság alapvető emberi jog, minden siker, minden kimagasló eredmény alapvető előfeltétele. Csak ezekre az alapokra lehet egy közösség, egy ország, egy nemzet jövőjét építeni és mi ilyen Magyarországot kívánunk felépíteni- zárta beszédét Szakáli István Loránd.

 

 (Fotó: Bokorné Csereklei Márta)