Az erdélyi településen megtartott farsangi mulatságsorozatot 1914-ben Kós Károly építész, író indította útjára.

(További fotókért, kérjük, kattintson a IDE.)

A péntektől vasárnapig tartó farsangot Szakáli István Loránd mellett Papp Hunor, sztánai tiszteletes nyitotta meg. A gazdag programsorozatban többek között könyvbemutató, táncház, viseletbemutató, bábelőadás, farsangi lovas felvonulás is szerepelt.

Kós Károly alapvetően építészként alkotott, de íróként, népművelőként, grafikusként, mezőgazdászként, nyomdászként is letette névjegyét. Élethivatásának tekintette, hogy felrázza az erdélyi magyarságot, hitte, hogy a nehéz időkben is szilárdan kell őrizni kulturális örökségünket. A megpróbáltatások közepette is a szellemi javainkba kell kapaszkodnunk. Hitte, hogy bajainkra nem a passzivitás, hanem a tevékeny munka szolgál gyógyírként. A transzilvanizmus gondolatait követve úgy gondolta, hogy az erdélyi magyarságnak saját, önálló útja van – mondta el Szakáli István Loránd.
A helyettes államtitkár emlékezetett Kós Károly 1921-ben kiadott Kiáltó Szó c. röpiratában megfogalmazott máig is érvényes gondolatokra, amelyben a szerző az építkezés fontosságát hangsúlyozta, ugyanis szükség van egy olyan erős fundamentumra, amire nyugodt lelkiismerettel és bízó lélekkel alapozhatunk.

A helyettes államtitkár beszédében elismeréssel szólt a szervezők munkájáról, Papp Hunor tiszteletes által végzett „országépítő” tevékenység példaként szolgálhat mások számára is. Szorgos emberek erőfeszítéseinek köszönhetően évről évre egyre többen gyűlnek össze, hogy elbúcsúztassák a telet. Láthatóan az elmúlt másfél évtizedben újjáéledt a falu, amely egy életerős közösség képét mutatja, egy olyan közösségét, amelynek nemcsak múltja és jelene, hanem jövője is van.

Forrás: FM Sajtóiroda (cikk)