„Sokszor és sokan próbálták velünk elhitetni, hogy ami magyar, az alábbvaló, és csak az értékes, ami máshonnan érkezik. Pedig nélkülünk és értékeink nélkül a világ is szegényebb lenne” – nyilatkozta lapunknak Szakáli István Loránd.

A Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára kiemelte: 2012-ben azért volt szükség a nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvény megalkotására, hogy a magyarság teremtett anyagi, szellemi, kulturális alkotásai – az elnyomó diktatúra és a piac negatív hatásait kiegyensúlyozva – ne felejtődjenek el, az őket megillető megbecsülésben részesüljenek. „Értékeink a kisebb-nagyobb közösségeink legtermészetesebb erőforrásai is. Csak rajtunk múlik, hogy miképpen vagyunk képesek azokat közösség-, gazdaság- vagy éppenséggel turizmusfejlesztési célok elérése érdekében kihasználni” – mondta.

A hungarikumokban komoly lehetőségek rejlenek a nemzetképépítés, illetve az országmárka terén. A globalizálódott világban a pozitív országimázs olyan érték, amely az adott állam nemzetközi pozícióit gazdasági, kulturális, társadalmi, tudományos és technológiai szempontból is támogatja. Ezen a téren jelentős előrelépést sikerült elérni az elmúlt öt évben.

A hungarikumok fogalma bekerült a köztudatba, szerte a nagyvilágból érdeklődnek a magyar értékek iránt. „Folyamatosan kapunk felkéréseket, hogy szervezzünk vagy támogassunk a csúcsteljesítményeinket bemutató rendezvényeket. Máig a világ számos pontján sikerült az értékein­ken keresztül megismertetni az országot a külföldi érdeklődőkkel” – hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár.

A következő feladatként értékeink további népszerűsítését és a bennük rejlő lehetőségek kihasználását jelölte meg Szakáli István Loránd. Ennek érdekében pedig együtt kell működni egyéb ágazati politikákkal, szakmai kezdeményezésekkel.

„Igyekeznünk kell megfelelő válaszokat adni a külföldiek és a fiatalok igényeire” – szögezte le. A jövőbeli irányvonalakat felvázolva jelezte, a határokon inneni és túli közösségek után meg kell nyerni a hungarikumok ügyének a diaszpóra magyarságát is.

Az Észak-Amerikában, Nyugat-Euró­pában vagy éppen Ausztráliában és Dél-Afrikában élő magyarok között is fokozódik az érdeklődés a mozgalom iránt, évről évre egyre több fiatal keresi fel az anyaországot, hogy megismerkedjen szülei, nagyszülei múltjával. Bár a hazai szabályozással megegyező külföldi kezdeményezésről nem tudni, hasonlóra bőven van példa. Ilyen a Marca Espana is, amely Spanyolország értékeit kívánja a világ elé tárni.

Az elmúlt években több tucat nemzeti értékünkből lett hungarikum, számuk azonban csak jól átgondolt döntéseknek köszönhetően gyarapodhat. „Nem cél, hogy minél több értékünk kerüljön be a magyarság csúcsteljesítményei közé, hiszen ha valamiből túlságosan sok van, annak az értéke magától értendően csökken” – mutatott rá Szakáli István Loránd. Éppen ezért a Hungarikum Bizottság minden javaslatot alaposan megfontol, hiszen a cél, hogy csak olyan értékek kerüljenek a nemzeti értékpiramis csúcsára, amelyek valóban oda valók.

Ugyanakkor, mivel alulról építkező mozgalomról van szó, a piramis egyéb szintjeire egyre több érték kerül. Az elmúlt évek munkájának eredményeként napjainkra a megyei értékek száma meghaladja az 1700-at, a települési értékek száma elérte a hétezret. A törvény 2015-ös módosításával pedig tovább szélesedett ez a kör, a határon túli területeken, Felvidéktől Délvidékig, Muravidéken, Horvátországon, Erdélyen, Kárpátalján át sorra jönnek létre a települési és tájegységi értéktárak.

„Mára Kárpát-medencei szintűre nőtte ki magát a mozgalom, amely mögött több ezer kisebb-nagyobb közösség, több tízezer ember, rengeteg munka és lelkesedés áll. A mi feladatunk az, hogy ezt a sok-sok pozitív energiát nemzetépítő célok irányába tereljük” – fogalmazott a helyettes államtitkár. Ugyanakkor jelezte: azzal, hogy összegyűjtötték az értékeket, még csak a megkezdett út elején járnak, a jövőben azért kell dolgozni, hogy ezek újra a mindennapi élet szerves részévé váljanak.

„Miután az értékek jelentős része régi, egyfajta becsüsként, ékszerészként gondolkodva azokat sok esetben új foglalatba kell helyeznünk, a kor és a fiatal nemzedékek igényei szerint” – emelte ki. Nem véletlen, hogy a mozgalom egyik legfontosabb célja, hogy megszólítsa a fiatalokat. Ma már a közoktatásban, a különböző tantervekben és tankönyvekben is feltűnik a helyi értékek, hungarikumok tematikája, sőt a közeljövőben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel együttműködve megjelenik az első hungarikumokkal foglalkozó egyetemi tankönyv is.

 (Forrás - https://magyaridok.hu/gazdasag/a-hungarikumok-javitjak-az-orszagimazst-2959168/)