A nemzeti érték rövid bemutatása:

A borvidék a Szekszárdi-dombságon és a Geresdi-dombság északkeleti részén terül el. István király Alisca helyén a római Mursa és Aquincum városokat összekötő út mentén új települést hozott létre, amely I. Béla király idejében a Szekszárd nevet kapta. A hódoltság ideje alatt terjedt el a “török szőlő”, a “török fekete”, mely szerb közvetítéssel kapta a kadarka nevet, és ami jó minőségű bort adott. Ekkoriban terjedhetett el a vörösbor készítésének sajátos módja Magyarországon. Szabálytalan irányú dombhátakból és dombsorokból, valamint zegzugos futású eróziós völgyekből áll, a domináns talaj egyértelműen lösz a vidéken. Különösen fontos a Duna éghajlat-befolyásoló hatása a borvidéken. Dominánsak a vörösborok, kiemelkedik a kékfrankos, a kadarka és a bikavér, melyet  legalább egy évig kell fahordóban érlelni.

Szőlőfajták: kékfrankos, merlot, cabernet sauvignon, cabernet franc, Zweigelt, olasz rizling, kadarka

A Szekszárd eredetmegjelölés termékleírását itt olvashatja.

További információ a Földrajzi Árujelzők Program oldalon található.