A hungarikum rövid bemutatása:

A festőmesterség elterjesztése Európában a flamandokhoz köthető, akik már a 8. századtól folytatták a mesterséget. A legkorábbi festőcéh 1208-ban Bécsben jött létre. Magyarországon először 1608-ban Lőcse, Eperjes, Igló és Késmárk társulásával kezdte meg működését. A 18. század második felében a hazánktól nyugatra eső területeken a textiliparban és a festőmesterségben munkaerő-felesleg képződött.

Egyéni vándorutak és a családi áttelepülések egyaránt növelték a magyarországi festőmesterek számát. Így kerültek Magyarországra a Kluge család ősei a szászországi Sorauból, akik hét generáción keresztül folytatták a mesterséget. 

A 18. század közepén a textilt mintázó vászonnyomók pigment és pácnyomást, a festők a kék szín előállítására a festőcsüllenggel való festést alkalmazták. Az indigó, bár nem volt ismeretlen már a középkorban sem, csak a tömeges behozatal beindítása után vált elterjedtté. A kékfestés a 18. század végétől meghonosodó festőmesterség egyik speciális ágát a rezerv eljárású dúcnyomást és az indigóval történő textilfestést jelenti.

Címke: kékfestés, hagyomány