Magyar cifraszűr

A hungarikum rövid bemutatása:

Szűr szavunk a középkorban feltehetően azt a szürke (gyapjú) posztót jelölte, amelyből a köznép, illetve egyes szerzetesek ruhája készült. De varrtak belőle tarisznyát, zsákot és köpönyeget is. A cifraszűr nemcsak egy reprezentatív magyar népi ruhadarab, de nemzeti szimbólum is egyben. Mint viseletelem, a 19. század folyamán új életre kelt, díszessé vált, szó szerint "kivirágzott". A 19. század végére a nyugati magyar nyelvhatártól indulva meghódította a Kárpát-medencét, ezen túlmenően beilleszkedett a paraszti szokásokba. A cifraszűr lett a legények kötelező öltözetdarabja esküvőre, sőt egyes helyeken csak cifraszűrben járhattak lányos házakhoz udvarolni. A cifra köpenyt mintegy véletlenül ottfelejtette a legény udvarlása helyszínén, és akinek reggelre kiakasztották a szűrét a tornácra, annak más lányos ház után kellett néznie. A szűr egyszerre hordozta a népi díszítőművészetet, de a szűrábrázolás a népművészet más műfajaiban is megjelent (fafaragás, tülökdíszítés, spanyolozott pásztormunkák, használati tárgyak díszítése), illetve jelen van a betyármondákban, balladákban, dalokban is.

További részletes leírás és információk:

Javaslat a nemzeti érték Hungarikumok Gyűjteményébe történő felvételéhez.

Az érték a Hungarikum törvény 324/2020. (VII. 1.) Kormányrendelet a magyar nemzeti értékek és hungarikumok értéktárba való felvételéről és az értéktár bizottságok munkájának szabályozásáról mellékletének Hungarikum Bizottsághoz történő felterjesztésével és elbírálása által került a Hungarikumok Gyűjteményébe.