Kecskemét szecessziós városmagja, különös tekintettel a cifrapalota épületére
A hungarikum rövid bemutatása:
Kecskemét főtere két szempontból is különlegesnek számít. Az egyik a vallási türelem sok évszázados és folyamatos jelenlétét bizonyítja városunkban, melynek legszembetűnőbb jele, hogy a kiegyezés körüli évekig bezárólag az összes felekezet temploma felépült a főtérhez kötődően, ami Európában is egyedülálló jelenség. Kecskemét több szempontból is különleges főtéri építészeti együttesének másik fontos eleme pedig, hogy azt alapvetően a szecessziós irányzatok határozzák meg, melynek köszönhetően a Trianon utáni Magyarországon egyedülállónak számít, hiszen legközelebbi rokonai (pl. Szabadka, Marosvásárhely, Nagyvárad) ma már határainkon túl találhatóak. A magyar szecessziós építészet ilyen léptékű városképformáló hatása még az említett városok között is unikumnak tekinthető. Ehhez mindenképpen kellett egy nagyformátumú polgármester, Kada Elek (1897-1913), aki Lechner Ödön tanácsait rendszeresen megfogadva, a korszak legtehetségesebb fiatal építészeinek adott munkát, köztük olyan országosan is kiemelkedő jelentőségű és ismertségű épületeket emelve, mint a Városháza és a Cifrapalota.
További részletes leírás és információk:
Javaslat a nemzeti érték Magyar Értéktárba történő felvételéhez.
Az érték a Hungarikum törvény 114/2013. (IV. 16.) Kormányrendelet a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról II. sz. mellékletének Hungarikum Bizottsághoz történő felterjesztésével és elbírálása által került a Magyar Értéktárba.
Címke: kecskemét, cifrapalota