Kós Károly életműve
A hungarikum rövid bemutatása:
Az erdélyi polihisztor, az építészből lett író, aki épített ,,kőből, fából házat, igéből várat". Élete, munkássága hűség és szimbólum; a szolgálat szimbóluma a megélt 94 esztendeje. Írt regényeket és drámákat, épített házat és iskolát, szervezett könyvkiadót, és szerkesztett folyóiratot. A kő, a toll, a tus, a szó - minden engedelmeskedett akaratának. Ritka fényes tehetség volt, első építész-tervező munkája már egyetemista korában megjelent; 26 évesen tervezte a zebegényi templomot. 38 évesen a Kiáltó Szóval tette Erdélyszerte híressé nevét. Ő volt a két világháború közötti kisebbségbe szakadt erdélyi magyarság lelkének ébren tartója, az irodalom szervezője, a méltósággal megélt élet szimbóluma. 1926-ban létrehozta a Helikon Íróközösséget, összejöveteleiket Marosvécsen, Kemény János báró kastélyában tartották. A céh által kiadott művek továbbra is az ő keze nyomát viselik: szerkesztett és rajzolt. 1928-ban az Erdélyi Szépmíves Céh kiadta a marosvécsi íróközösség folyóiratát, az Erdélyi Helikont, melynek Kós 1931-1944 között a szerkesztője volt. 1930-ban megjelent a Gálok című kisregénye és három novellája. Befejezte az előző évben elvállalt sepsiszentgyörgyi református elemi iskola tervezését, és megkezdődött az építkezés. 1931-ben Szolnai Sándorral megalapította a Barabás Miklós Céhet, a római magyar képzőművészek szabad érdekvédelmi és termelő szervét. 1947-ben elkészítette a Petőfi-síremlék, a környező kert és a kis emlékház felújítási terveit. Magyarkályára református templomot tervezett, a fehéregyháziak pedig a kultúrház tervezésére kérték fel. 1959-ben ismét építészeti terveken dolgozott: református parókiát tervezett Farnsra (még ebben az évben meg is épült), és magvalósult a magyardécsei református parókia terve is. A kalotaszentkirályi és a csucsai református parókia csak a tervezés stádiumáig jutott. Utolsó elkészült épülete a misztótfalusi református parókia volt.
További részletes leírás és információk:
Javaslat a nemzeti érték Magyar Értéktárba történő felvételéhez.
Az érték a Hungarikum törvény 114/2013. (IV. 16.) Kormányrendelet a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról II. sz. mellékletének Hungarikum Bizottsághoz történő felterjesztésével és elbírálása által került a Magyar Értéktárba.
Címke: Kós Károly