Duna-Tisza közi (bor)
A hungarikum rövid bemutatása:
A termőterület legnagyobb része a Nagy-Alföldön terül el. A Duna-Tisza köze (Kiskunság, Észak-Bácska, Jászság, Tápióság) mellett kiterjed a Tiszántúl tiszazugi és Csongrád megyei részeire is. A Duna-Tisza közi oltalom alatt álló földrajzi jelzés igen fontos szerepet tölt be a magyar mezőgazdaság szőlészeti és borászati ágazatában, itt termelik az ország szőlőmennyiségének csaknem felét. A termőhely környezeti jellemzőit alapvetően az alföldi jelleg határozza meg. A terület talaja kevéssé változatos, a terület zömén mésztartalmú homoktalajok találhatók. A szőlőültetvények hatékonyan gátolják a futóhomok terjedését, a gyengébb vízháztartású talajokon a szőlőnövény könnyebben jut vízhez, mint más növénykultúrák. A vidéken fehér, rozé, siller, és vörösborok is készülhetnek. A termőhely borai rövidebb érlelésre és korábbi elfogyasztásra javasoltak.
A Duna-Tisza közi oltalom alatt álló földrajzi jelzés termékleírása itt található meg.
További információ a Földrajzi Árujelzők Program oldalon található.