Csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely
A hungarikum rövid bemutatása:
Több százezer magyar katolikus és keresztény hívő részvételével minden év pünkösdjén megtartott búcsú az erdélyi Csíksomlyó kegytemplomában, és a közeli Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben, szabadtéri szentmise keretében zajlik. A hagyomány szerint a közelebbi, de sok esetben a távolabbi egyházközségek keresztaljai, azaz az egy plébániai közösséghez, településhez tartozó búcsúsai, településük védőszentjeit ábrázoló zászlók alatt, gyalog teszik meg az utat Csíksomlyóra. A moldvai csángók a XVIII. században tűntek fel az eseményen, majd a XIX. században az út- és vasúthálózat kiépülésével egyre távolabbról érkeztek zarándokok. A második világháború után, a kommunista hatalom betiltotta a búcsújárást, de ez nem jelentette azt, hogy megszűnt volna – kisebb csoportok folyamatosan elzarándokoltak minden pünkösdkor Csíksomlyóra. Az újjáéledésre csak 1990-től kerülhetett sor, a több százezres tömeg, amely minden korábbinál szélesebb körből, nemcsak a magyar nyelvterület egészéről, hanem más európai és tengerentúli országokból is érkezik
A kereszténység és a „Napba öltözött asszony” tisztelete ősi időkre nyúlik vissza a székelyek között. Dokumentált nyoma 1444-ből van a Csíksomlyói búcsúnak, IV. Jenő pápa akkor kérte a csíki hívek segítségét a ferences templom felépítéséhez. Jutalmul búcsút engedélyezett Somlyón. A csíksomlyói búcsú erősen összefonódott a Mária-kultusszal, amely fő eleme a Mária-kegyszobor. A XVI. század elején készült székely leányarcú Mária-szobor Csíksomlyó legértékesebb ereklyéje, Európa legnagyobb fából készült gótikus Mária-szobraként tartják számon, magassága a koronát is beleszámítva 2 méter és 27 centiméter. A Máriát "Napba öltözött asszonyként", karjában a kis Jézussal ábrázoló alkotást többször újrafestették, mígnem a múlt században megtiltották bármilyen módosítását. Az egyház 1798-ban nyilvánította csodatévőnek a szobrot, a székelység már évszázadok óta hitt a Mária-szobor közbenjáró, segítő erejében.
5. fotó: Mihálydeák Antal
További részletes leírás és információk:
Javaslat nemzeti érték Hungarikumok Gyűjteményébe történő felvételéhez