A nemzeti érték rövid bemutatása:

A csárdás tánc a legnépszerűbb és világszerte is legismertebb hagyományos magyar tánc, amely mai is élő közösségi gyakorlat. Tánckincsünk újabb rétegébe tartozó nemzeti párostánc. Elnevezése a „csárda” szóból ered. A 18. századi katonai toborzások során kialakult csárdás tánc különböző verzióit a mai napig táncolják a magyar nyelvterületen – Magyarország nagy részén, Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban. Új táncstílusunk rögtönzött, individuális (egy férfi-női – egyes vidékeken nő-nő) páros tánca a 19. század első felében alakult ki. Korábbi hagyományt átértékelő stílusváltás eredményeként jelent meg paraszti tánckultúránkban és vált a romantika nemzeti táncává. A csárdás a 19. század második felére a spontán táncéletet felváltó szervezett mulatságok táncrendjében meghatározott, állandó helyet és szinte kizárólagos szerepet kapott, melyet (a verbunkkal együtt) megtartott az első világháborúig, azaz a hagyományos paraszti társadalom és egyben a táncélet utolsó szakaszának felbomlásáig.

Nemzeti párostáncunk jól körülhatárolható motívumokkal jellemezhető, a magyar nyelvterületen számos változatban él. Minden egyes tájegység kialakította a sajátosan rá jellemző verziót, a maga elnevezésével. A magyarországi táncházmozgalom hatására az 1970-es évektől felelevenített csárdáshagyomány országszerte különleges helyet foglal el a közösségi alkalmakon és a táncegyüttesek repertoárjában. Az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának 19. ülésszakán, 2024. december 4-én a paraguayi Asunciónban felvették a csárdás tánc hagyományát Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.

További részletes leírás és információk:

Javaslat a nemzeti érték Hungarikumok Gyűjteményébe történő felvételéhez

Riport