Azon szavaink egyike, amit a világon mindenhol ismernek. Máshol persze nem egészen ugyanazt értik alatta amit mi, de ez nem is baj. Amott pusztán gyors könnyűlovasságnak tartják, amely sujtásos egyenruhájában, magyar regula szerint váratlan csapást mér az ellenségre. A huszárok nekünk egy kicsit többek. Számunkra bajuszos mesebeli alakok, akik fölkaptatnak akár az Üveghegy tetejére is, a Hazájukért és a szerelmükért bármire képesek. Köztük természetes, hogy Kukorica Jancsi János vitézzé lesz, Háry János furfangos tetteinek se szeri, se száma. Hadik András és Simonyi óbester azonban valóságos hős volt. Persze a meséknek, népdaloknak, legendáknak, regényeknek is szilárd a fundamentumuk. Ez pedig az a harcmodor, amely évezredekig volt sajátja nemzetünknek. Ennek köszönhetjük, hogy őseink eljutottak a Kárpát-medencéig. A fürge paripáján vágtató katona vállán az évszázadok során a párduckacagányt felváltotta a mente, kezében az íjat szablyára cserélte. Mátyás király már huszárnak nevezi könnyűlovasságát, amely később vitézül küzdött Rákóczi-alatt vagy éppen a 48-as szabadságharcban. A huszártiszt legénységének apja, papja, tanítója volt. Aki látta Sára Sándor filmjét, a 80 huszárt, az sohasem felejti el. A magyar huszár hagyományt a Hungarikum Bizottság 2017-ben a Hungarikumok Gyűjteményébe emelte.
